FERTŐTLENÍTÉS

A fertőtlenítés egy olyan gyűjtőfogalom, amely magába foglal minden olyan eljárást, ami a(z) (mikro)organizmusok számának csökkentését vagy elpusztítását végzi.

A FERTŐTLENÍTÉS HÁROM ÖSSZETEVŐJE

A lentebb kiemelt három összetevő véleményünk szerint a legfontosabb a fertőtlenítés sikeressége szempontjából. A továbbiakban olvashat a fertőtlenítést befolyásoló tényezőkről az Országos Epidemiológiai Központ ajánlásában. 

KEZELÉSI IDŐ

Kiemelten fontos a kezelési idő körültekintő meghatározása, amelyhez a kezelendő helyiség és a fertőzést okozó elemek előzetes ismerete szükséges. 

HATÓANYAG

Az ózon, mint a  legtöbb ma használt fertőtlenítőszer, oxidáció útján végzi a fertőtlenítést. Használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő koncentrációra, amely legalább 50 ppm kell legyen.

ELJÁRÁS

Az eljárás az az alkalmazási módszer, ahogy az adott fertőtlenítési megoldást használjuk. Ez számos esetben igen eltérő lehet, mivel figyelembe veszi a fertőtlenítés közegét, az elérni kívánt célt, stb. 

Amennyiben a fertőtlenítéshez szükséges feltételek nem teljesülnek, úgy nem lehet garantálni az elérni kívánt csíraszámot, a toxinmentes élelmiszert vagy a kártevőmentes környezetet.

MIVEL VESZI FEL A HARCOT AZ EXOZONE®?

1

BAKTÉRIUMOK

A baktériumok egysejtű, sejtmaggal nem rendelkező többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. Tízszer annyi baktérium van az emberi testben, mint emberi sejt.  A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos, de akad néhány fertőző megbetegedést kiváltó patogén (kórokozó) baktérium is, mint például a kolera, MRSAszifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis kórokozója.

2

VÍRUSOK

A vírusok a legkisebb ismert mikroorganizmusok. Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek. A vírus megfelelő sejtbe jutva, annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhatja magát, ezzel a gazdaszervezet megbetegedését, károsodását okozva. Vírusok által okozott betegségek például: az AIDS, a feketehimlő, az influenza, a járványos gyermekbénulás és a veszettség.

3

GOMBÁK

A gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitin tartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. Táplálkozhatnak az elpusztult élőlények maradványaival, vagy más növények gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel, de lehetnek paraziták is. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet. Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati és az emberi szervezetet: ilyenkor mycetizmusról vagy mikotoxikózisról beszélünk.

4

MIKOTOXINOK

A mikotoxinok a mikroszkopikus gombák másodlagos anyagcsere termékei. A mikotoxinokkal szennyezett takarmánnyal etetett állatok fejlődése, súlygyarapodása visszaesik, szaporodásbiológiai, állategészségügyi paramétereik jelentősen leromlanak. A mikotoxinok nem csak a gabonafélékben (búza, kukorica), ha nem az állati eredetű termékekben (hús, tej, tojás) is megjelennek. Az állatok takarmányozására felhasznált alapanyagok, takarmányok révén az élelmiszerbiztonság is érintett, ugyanis az élelmiszerekben megjelenő toxinok (mérgező anyagok) a fogyasztó, azaz az emberek megbetegedését is okozhatják.

5

KÉMIAI VEGYÜLETEK

Két vagy több alkotórész által formált entitás, amelyet az elemei közt lévő kémiai kötések tartanak össze. Bizonyos nemkívánatos vegyületek, mint a szkopolamin vagy az atropin esetében szükséges lehet ezen vegyületek semlegesítésére, mivel nagy mennyiségben toxikus hatásuk van.

6

KÁRTEVŐK

A világ gabonatermésének egyharmada semmisül meg a tárolás során, amelynek jelentős része a raktári kártevőknek tulajdonítható. Rendkívül sok fajtájukat azonosították már (fogasnyakú gabonabogár, kukoricamoly, rizs zsizsik, stb.), melyek különböző módon károsítják a gabonát. Az általuk okozott kár jelentős mértékben csökkenthető fertőtlenítés alkalmazásával.

 

FERTŐTLENÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A hatékony fertőtlenítés érdekében számos körülményt kell figyelembe venni: a hatást létrehozó tényezőt, a behatási időt, a fertőtlenítés célját és tárgyát, a szennyezettség mértékét, a mikroorganizmusok fajtáját, a mikroorganizmusok számát, azok ellenálló képességét, a kezelendő felület és közeg tulajdonságait, a hőmérsékletet és a páratartalmat.

A fertőtlenítő hatás létrejöttének és a fertőzésmentesség fenntartásának legfontosabb feltételei:
(forrás: Országos Epidemiológia Központ)

KONTAKTUS

Biztosítani kell, hogy fertőtlenítő hatást létrehozó tényező és a mikroorganizmus közötti kontaktus megfelelően létrejöjjön.

KONCENTRÁCIÓ

Az egyes fertőtlenítő eljárások gyakorlati alkalmazása során - a hatásosság mellet és az anyagkárosító hatás elkerülése érdekében - döntő jelentőségű az előírt kezelési időn túl a hatóanyag koncentrációjának betartása is.

FENNTARTÁS

Fertőzésmentes állapot fenntartása, az adott hatóanyag utóhatásának figyelembevételével időszakos vagy folyamatos fertőtlenítéssel és a visszafertőződés megakadályozásával biztosítható.

KEZELÉSI IDŐ

A behatási idő legyen annyi, hogy a fertőtlenítő hatást létrehozó tényező és a mikroorganizmus között fennálló kontaktus megfelelő ideig fennálljon.

MEGFELELŐ FELÜLETEK

A szennyezettség bizonyos mértéken túl csökkentheti, vagy meg is gátolja a fertőtlenítő hatás érvényesülését.   Ezért a fertőtlenítés igen fontos fázisát képezi az eszközökön, tárgyakon, felületeken lévő fizikai szennyeződés előzetes eltávolítása, vagy fellazítása, a felületek ún. nedvesíthetővé tétele.

MAGASABB SZINTŰ ELVÁRÁSOK

A visszafertőződés megakadályozása.  Feltételek megteremtése (pl.: légtechnika, légmentesen záródó ajtók stb.), szabályozás (pl.: előírások a védőruha használatára, fertőtlenítő kézmosás stb.) és az előírások betartásának ellenőrzése. Fertőzésmentesség időszakos visszamérése, szükség esetén az alkalmazott technológia módosítása, pontosítása.

Az ügyfeleink és partnereink sok területen használnak különböző méretű ExOzone® berendezéseket.

Az ExOzone® az ózon használatával fertőtlenít, ami az egyik legerősebb oxidáló anyag.

Kifejlesztettük a hatékony fertőtlenítési és sterilizálási procedúrát, amely a sikeres fertőtlenítés kivitelezéséhez szükséges.

A berendezés képes a megfelelő ózon koncentráció biztosítására a sikeres fertőtlenítés eléréséhez, amely a procedúra első lépése.

Copyright © 2014 - 2019 OzonExtrade Kft. All rights reserved.